BÉLAPÁTFALVA:A város Heves megyében, a Bélapátfalvai kistérségben, Szarvaskőtől néhány kilométerre északra, az Eger-Szilvásvárad vasútvonal mentén, az Eger patak völgyében vivő országút mellett fekszik. Bélapátfalva az Eger-patak folyásának felső részén kialakult medence peremén helyezkedik el, az erdőhatár és a vízjárta patakvölgyek közötti sávban, 311 méter magasságban a tengerszint felett, a 816 m magas Bél-kő nyugati lábánál. A Bél-kő lábánál egy erdős-ligetes emelkedésen fakadó forrás (Háromkút) mellett található Magyarország egyedüli épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma, amely 1232-ben épült. A késő román stílusban épült templomot a 14-15. században gótikus stílusban átépítették. BÜKKI NEMZETI PARK:(rövidítve:BNP) Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben fekszik, területe Szarvaskő településsel határos. Az Északi-középhegységnek a többi vulkanikus hegyeitől eltérő földtörténeti múlttal rendelkező tagja a Bükk hegység. Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel. 800 méternél magasabb fennsíkját meredek sziklaszirtek, a Bél-kő, a Pes-kő, a Tar-kő, a Vörös-kő és a többi "Kő" öleli körül, melyekről csodálatos kilátás nyílik a hegység déli lábára. Utóbb felsorolt csúcsok nagy részén halad keresztül az Országos Kéktúra útvonala. A Bükk-fennsík felszínét a legkülönbözőbb karsztformák: töbrök, víznyelők, zsombolyok teszik változatossá. A Bükk-hegységben több mint 850 barlangot ismerünk. BÜKK HEGYSÉG:A Szarvaskőt körülölelő magaslatok a Bükk hegységhez tartoznak, mely az ország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Középső területe 1977 óta nemzeti park (Bükki Nemzeti Park.) A Bükk Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete, közel 100 000 hektár. A Bükk legmagasabb csúcsa az Istállós-kő (959 m). Ezt követi a Bálvány (956 m) és a Tar-kő (949 m), de még további kb. 20 csúcs emelkedik 900 méter fölé. A legmagasabb magyar hegyek 100-as listáján a Bükk abszolút többséggel rendelkezik, ugyanis 59 csúcsa szerepel a listán. A hegység legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület, amelyre kevés helyen lehet feljutni. EGER:(latinul: Agria, németül Erlau, szlovákul Jáger, szerbül Jegar, szlovénül Jagar) Heves megye székhelye, Északkelet-Magyarország egyik legszebb történelmi városa Szarvaskőtől 9 km-re található. Jelentős oktatási és kulturális központ számos világhírű múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő az egri vár. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar bortermelők közé tartozik. Szarvaskőt és Egert a közút mellett, kitűnő tömegközlekedés (vasút és busz) hegyikerékpáros és túraútvonal is összeköti. GEOLÓGIAI TANÖSVÉNYA Szarvaskő település központjában lévő indítótáblától az összesen közel 9 kilométeres tanösvény északi ága a Vár-bércre, onnan a Tardos-bérc Akasztó nevű ormára vezet (oda-vissza: 2,4 km). A 6., 7., 8. és 9. állomáspontok az Eger patak szurdok völgyének jellegzetes kőzet-feltárásait (agyagpala, diabáz, mélytengeri párnaláva) mutatják be, a 10. állomás a 13. században épült szarvaskői várból nyíló panorámára hívja fel a figyelmet. A 11. állomás ismertetőtáblája az Akasztó-hegy szilikát sziklagyepének élővilágát szemlélteti. A falutól délre kijelölt körút (6,4 km) érinti a Hegyes-kő-dűlő miocén kagylós homok-feltárását, a Denevér-tárót (wehrlit-test) és a Tó-bérci kőfejtőt. Ez utóbbi földtani bemutatóhely ismertetőtáblája a mintegy 166 millió évvel ezelőtt, a középső-jurában keletkezett mélytengeri üledékösszletbe nyomult gabbró-intrúziót mutatja be. KALANDPARK:A szórakoztató park vagy a gyakorlatilag szinonimaként használható vidámpark olyan "szabadtéri park, amely különböző szórakozási lehetőségeket - például körhintát vagy céllövöldét - kínál" (Dictionary of Hotel, Tourism & Catering Management 1994). A szórakoztató park fogalom egyébként alkalmanként bevásárló- és szórakoztató központot is takarhat. Az élménypark és a kalandpark elnevezések rendszerint a szórakoztató parkok modernebb, technológiailag fejlettebb, illetve dinamikusabb, izgalmasabb attrakciókat kínáló típusaira utalnak. Az Öko-Park területén található Kalandpark felejthetetlen izgalmakat kínál gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. A Kalandpark kínálatát a fák lombkorona-szintjében, 7 méter magasságban lévő 10 Élménypálya a végén 50 méteres élménycsúszással, természetes sziklán kialakított 5 különböző nehézségű Sziklamászási lehetőség, valamint egy negatív dőlésű elemet is tartalmazó tizenkét méter magas Mászófal alkotja. KEMPING:Sátrak vagy lakókocsik befogadására alkalmas elkerített terület. Főleg nyári időszakban a természetet kedvelő és szállodai vagy panziós ellátást nem igénylő, sátorral rendelkező autósok, vagy lakókocsival utazók számára nyújt elszállásolási lehetőséget. Kempingeket legfőképpen olyan helyeken létesítenek, ahol sátrak, faházak, lakókocsik felállítására hely kínálkozik. A terület jellemzője mindenütt a megfelelő közművesítettség. Hazánkban a kempingeket egytől-négycsillagig osztályozzák, az Öko-Park háromcsillagos besorolású. A kemping mint kereskedelmi szálláshely Magyarországon a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény által szabályozzott. ORSZÁGOS KÉKTÚRA ÚTVONAL:Magyarország északi tájain, így Szarvaskőn is végighaladó, jelenleg az Írott-kőtől Hollóházáig tartó folyamatos,jelzett turistaút. Hossza több mint 1100 km. A Kéktúra nemcsak Magyarország, de Európa első hosszútávú turistaútja is. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával egy kört alkot, melyet Országos Kék Körnek is neveznek. A Kéktúra egyik becsatlakozó ága az Öko-Park bejáratától 20 méterre kezdődik. ÖKOTURIZMUS:A fogalom meghatározásai számos ponton eltérnek egymástól. A különbségek abból erednek, hogy a definíció megalkotói más és más kontinensen, illetve szektorban tevékenykednek, ezért eltérőek az érdekeik, az elvárásaik az ökoturizmus témakörében. Szembetűnő például, hogy a hazai természetvédelem legfelső közigazgatási szervezete, a környezetvédelmi tárca a védett természeti területekre irányuló turizmusként körvonalazza az ökoturizmust, és a természeti értékek védelmét állítja a központba. Ezzel ellentétben a fejlődő világ országaiból számos taggal rendelkező Ecoclubnál, teljesen érthetően, kiemelten fontos az egyenlőség támogatása, a szegénység csökkentése, a kultúrák közötti megértés elősegítése. Amiben az érintettek egyetértenek, az az, hogy az ökoturizmus minden esetben természeti területekre irányul; hozzájárul a helyi értékek megőrzéséhez; minimalizálja a turisták negatív környezeti, társadalmi és kulturális negatív hatásait, és erősíti a pozitív hatásokat; komplex fogalom, sokkal több a természetjárásnál, a gyalogos turizmusnál. PANZIÓ:Az Öko-Park osztálybasorolása szerint I. osztályú panzió. Az I. osztályú panzió megfelel a II. osztályú panzió követelményeinek a következő kiegészítésekkel: A panzióban reggel 7-től este 22 óráig portaszolgálatot, este 22 órától reggel 7 óráig ügyeleti szolgálatot biztosítanak. Telefonszolgáltatás: 2 telefon fővonal és legalább házi telefonrendszer a panzióban. Egyéb szolgáltatások: Többletkövetelmény: - minibár, - bankkártya elfogadási kötelezettség, - szobánként színes tv távkapcsolóval, legalább öt külföldi adás (amelyből legalább kettő különböző nyelvű) vételének lehetőségével, - ágyneműcsere kétnaponként, törülközőcsere a vendég kérésére naponként. SZARVASKŐ:Idilli környezetben, Eger mellett 9 km-re fekszik a kicsiny falu, Szarvaskő, amely a Bükki Nemzeti Park határán található. Szarvaskő az Eger patak szűk völgyében fekszik, és olyannyira mesébe illő az erdős hegyvidék által övezett település, hogy itt forgatták Örkény István Tóthék című kisregényéből készült filmet. A falu optimális kiindulópontja egy bükki kirándulásnak, hiszen vonattal bő negyedóra alatt elérhető Eger, és a turizmushoz igazított menetrend jóvoltából gördülékenyen indulhatnak Bélapátfalva-Szilvásvárad felé is a kirándulók. SZARVASKŐI KILÁTÓ:Az impozáns faszerkezetű építményt 2004 év végén adták át, miután az egyik mobilszolgáltatóval oly módon sikerült megegyeznie a községnek, hogy az adótorony mellé egy kilátót is építsen. Ha felmegyünk a toronyba egy gyönyörű körpanoráma fogad minket, ahonnan nem csak Szarvaskőt és a szarvaskői várat csodálhatjuk meg, de a Bükki Nemzeti Park délnyugati részét, sőt Eger városát is láthatjuk. A kilátó egy szűk órányi túrával közelíthető meg az Öko-Parkból. SZARVASKŐI TEMPLOM:Az Öko-Parktól mintegy 200 méterre található szarvaskői római katolikus templom 1840-1845 között épült, klasszicista stílusban. A templomot 1845-ben szentelték fel, Keresztelő Szent János tiszteletére. Ettől kezdve a szarvaskői búcsú napja június 26. A templom a falu DNy-i peremén áll, ahová nyolc pihenővel megszakított, egyenként 6 kőfokos lépcsősor vezet fel. SZARVASKŐI VÁRROM:Az első látványosság ami megragad, a Szarvaskői Várrom sziklája, amely a nemzeti lobógóval ékesítve ereszkedik a kicsiny település magasába. A várrom egy körülbelül húsz perces sétával elérhető a jól kiépített túraúton. (Kék jelzés.), mely az Öko-Park bejáratától indul. A csúcs előtt érdemes letekinteni az északi oldalon látható mély völgybe, amely az Eger patak legszűkebb völgye. A környéken sziklás hegyoldalak láthatók, de a várig vezető út végig változatos erdőtakarón halad keresztül. A vár valamikor Eger elővára, tarisznyavára volt. (Az őrség egy hétre való elemózsiát kapott a tarisznyájába.) Keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de az iratok alapján azt jól be lehet határolni, hogy 1261-1295 között építették az egri püspökök. A Szapolyai János által kinevezett várnagy és az erősség 1528-ban jól állta Ferdinánd király, pontosabban vezére, Horváth Ferenc ostromát, kiéheztetéssel mégis sikerült elfoglalni. Az országgyűlés 1545-ben elrendelte a vár lerombolását és hogy jövedelmét az egri vár fenntartására használják fel, de a határozatot nem hajtották végre, a várat 1549-ben Horváth átadta Dobó Istvánnak. Az időközben rongált állapotba került erősséget 1583-ban Christoforo delle Stella irányításával megerősítették; Eger eleste (1596) után az üresen hagyott várat a török megszállta, és csak 1687-ben hagyta el. A teljesen ép erődítmény 1699-ben annak a Telekessy István egri püspöknek került a birtokába, akinek kezébe II. Rákóczi Ferenc 1705-ben a fejedelmi esküt letette. SZÁLLÁS:A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény és az 54/2003. (VIII.29.) GKM rendelet szerint a kereskedelmi szálláshely az erre a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény, ha a hasznosított szobák száma az ötöt, az ágyak száma a tízet, kempingek esetében a hasznosított területegységek száma az ötöt meghaladja, továbbá a létesítmény megfelel a 2. számú mellékletben meghatározott követelményeknek, és üzletszerűen, egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatos napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt. SZILVÁSVÁRAD:Hazánk egyik legkedveltebb kirándulóhelye, az Öko-Parkból húsz perc alatt busszal, vonattal és autóval megközelíthető, valamint a Kék-Túra vonalán túrázva a Bükkön keresztül. A Szalajka-völgyben a látogatók szabadon élvezhetik a csodás környezetet, a friss, tiszta levegőt, a nyugalmat. A völgyben elénk táruló patakok, vízesések, pisztrángostavak csodás látványt nyújtanak. Az Ősember-barlang, a múzeumok, a vadaspark látogatása elengedhetetlen része kirándulásunknak, akárcsak az erdei kisvasúttal történő utazás. Szilvásvárad ad otthont a világhírű Lipicai Ménesnek. A törzsménistálló, a Kocsimúzeum, a Lovastörténeti kiállítás, a legelő ménes megtekintése mind-mind felejthetetlen élményt nyújt. Itt található hazánk egyetlen református körtemploma, a Bükkbe vezető tanösvény végén magasodó Millenniumi Kilátó, de Börtönmúzeum és Helytörténeti kiállítás is várja a településre érkező vendégeket. |
