Öko-Park Túrák
Öt nagyszerű túraútvonalat kínálunk a természet szerelmeseinek.
A távok mindenki találhat magának kedvére valót a kényelmes botorkálástól egészen az egynapos sétáig!
A 2012es útvonalak, dátumok frissítve!!!
Szarvaskői Öko-Park Túra 10 Útvonal letöltése pdf-ben.
Szarvaskői Öko-Park Túra 15 Útvonal letöltése pdf-ben.
Szarvaskői Öko-Park Túra 25 Útvonal letöltése pdf-ben.
Szarvaskői Öko-Park Túra 50 Útvonal letöltése pdf-ben.
Szarvaskői Öko-Park Túra 70 Útvonal letöltése pdf-ben.
| 2012. május 12. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szarvaskő, Öko-Park Panzió, Kemping*** és Kalandpark
Szarvaskő, Öko-Park Panzió, Kemping*** és Kalandpark
Szarvaskő, Öko-Park Panzió, Kemping*** és Kalandpark
Szarvaskő, Öko-Park Panzió, Kemping*** és Kalandpark
Szarvaskő, Öko-Park Panzió, Kemping*** és Kalandpark
Szarvaskő, Öko-Park Panzió, Kemping*** és Kalandpark
Szarvaskő, Öko-Park Panzió, Kemping*** és Kalandpark
Szarvaskő, Öko-Park Panzió, Kemping*** és Kalandpark
Szarvaskő, Öko-Park Panzió, Kemping*** és Kalandpark
Minden távhoz:
|
Útvonal:
Öko-Park Panzió – Szarvaskő vára – Gilitka kápolna – Antónia forrás – Szén-hegy - Szarvaskő - Öko-Park Panzió
Az Öko-Parkból kilépve balra tartva a kék
jelzésen haladunk át a sínen, a Szarvaskői várrom irányába.
A Szarvaskői vár: Első írásos említése 1295-ből való. Az egri püspökséghez tartozott, az alatta épült településsel együtt, mely vámszedőhelyként működött. A Tarisznyavárak közé tartozott, mivel az őrök heti élelmüket tarisznyában kapták. Története szorosan kapcsolódik az Egri váréhoz. 1545-ben a vár lerombolását szavazták meg, az Egri vár fenntartása érdekében. Ezzel ellentétben 1583-ban megerősítették falait, de Eger eleste után mégis török kézre került 1687-ig, mikortól újra az egri püspökség tulajdona lett, pusztulásáig.
Az útjelző táblánál a várrom felé folytatjuk utunkat, majd a panoráma és a várrom megtekintése után visszatérünk az útirányjelző táblához, és balra a kék
jelzésen indulunk Bélapátfalva irányába.
Akasztó-tető eléréséig utunk emelkedik, majd 5,2 km megtétele után elérkezünk a Gilitka kápolnánál elhelyezett ellenőrző ponthoz.
Gilitka-kápolna: A XVIII. Században épült, középkori elődje helyére. Nevét II. Kilit egri püspökről kapta. Ezen az úton, az 1800-as évek előtt fontos postakocsi út haladt Bélapátfalva felé. A kápolnánál évente egyszer, Szent Anna napján istentiszteletet tartanak.
A kápolnát elhagyva jobbra letérünk a kék
jelzésre, a Rocska-völgybe, majd a Gilitka-forrást elhagyva az Antónia-forráshoz érkezünk, ahonnét zöld
jelzésre vált jelzésünk. Az Antónia háznál jelzésünk élesen jobbra fordul, majd enyhén emelkedik, egy útirányjelző tábláig. Innen jobbra tartva haladunk tovább Szarvaskő irányába, a zöld
jelzésen. Ezen az úton a Szén-hegy, majd a Malom-hegy elhagyása után, elkerített részen folytatódik az út. Befelé kapun haladunk keresztül, majd az elkerített részt létrán átmászva hagyjuk el. Utunk továbbra is a zöld
jelzésen halad lefelé egészen a falu határáig. A vasúti felüljáró alatt áthaladva jobbra fordulunk, a vasútállomás felé a piros
jelzésen.
A vasútállomás épületénél balra fordulunk, átmegyünk az Eger patak hídján, majd jobbra tartunk a buszmegálló irányába. A parkolón, majd egy fahídon áthaladva, balra tartva elérjük a célt.
Útvonal:
Öko-Park Panzió – Egerlátó – Villó-bérc – Almár – Keselyű-bérc - Szarvaskő - Öko-Park Panzió
A rajtot elhagyva, a kék
jelzésen, a fahídon át keresztül megyünk a parkolón, és az úttesten átkelve Déli irányba indulunk. Követjük a kék
jelzést, mely jobbra fordul a II. Rákóczi Ferenc útra, melyen haladva hátunk mögött hagyjuk a falut. A kék
jelzésen folytatjuk utunkat, mely egy éles balos kanyarban leválik a műútról, és jobbra tart a hegygerinc felé. Gyalogutunk újra kivezet egy szélesebb szekérútra, ahol továbbra is követjük a kék
jelzést Egerlátóig. Itt, az útirányjelző táblánál balra, a kék
jelzésre fordulunk. A kék
jelzésen haladunk, egészen a Baktai-tótól feljövő piros
jelzésig, melyet elérve balra fordulunk, és túránkat a piros
jelzésen folytatjuk. A Villó-bércen át leereszkedünk az egykori úttörővasút nyomvonalára, az Almár-völgybe. A főúton óvatosan kelljünk át!
A piros
jelzésen haladunk tovább, Északi irányba. A házak között haladva fölfelé, utunk balra, egy vízmosásba emelkedik, majd kiérve a szekérútra élesen jobbra fordul. Egyenesen folytatjuk utunkat a gerincen, ahonnan jobbra Eger éjszakai fényeit láthatjuk. Elérkezünk egy útirányjelző tábláig, ahol balra fordulunk, továbbra is a piros
jelzésen haladunk a Keselyű-bércen át. Az út elérkezik a Les-réti elágazóhoz, ahol szintén az útirányjelző táblánál balra fordulva a piros
jelzésen folytatódik túránk. A falu határában átkelünk a vasúti pályán és jobbra, a patakkal párhuzamosan haladunk a falu irányába. A vasútállomásig a piros
jelzést követjük. A vasútállomás épületénél balra fordulunk, átmegyünk az Eger patak hídján, majd jobbra tartunk a buszmegálló irányába. A parkolón, majd egy fahídon áthaladva, balra tartva elérjük a célt.
Útvonal:
Öko-Park Panzió – Szarvaskő vára – Gilitka kápolna –Kolacskovszky-forrás – Bélháromkúti apátság– Lak-völgyi tó – Katonasírok – Bél-kő – Hosszú-bérc - Szén-hegy - Szarvaskő - Öko-Park Panzió
Az Öko-Parkból kilépve balra tartva a kék
jelzésen haladunk át a sínen, a Szarvaskői várrom irányába.
A Szarvaskői vár: Első írásos említése 1295-ből való. Az egri püspökséghez tartozott, az alatta épült településsel együtt, mely vámszedőhelyként működött. A Tarisznyavárak közé tartozott, mivel az őrök heti élelmüket tarisznyában kapták. Története szorosan kapcsolódik az Egri váréhoz. 1545-ben a vár lerombolását szavazták meg, az Egri vár fenntartása érdekében. Ezzel ellentétben 1583-ban megerősítették falait, de Eger eleste után mégis török kézre került 1687-ig, mikortól újra az egri püspökség tulajdona lett, pusztulásáig.
Az útirányjelző táblánál a várrom felé folytatjuk utunkat. A panoráma és a várrom megtekintése után visszatérünk az útirányjelző táblához, és balra a kék
jelzésen indulunk Bélapátfalva felé. Akasztó-tető eléréséig utunk emelkedik, majd 5,4 km megtétele után elérkezünk a Gilitka kápolnához.
Gilitka-kápolna: A XVIII. Században épült, középkori elődje helyére. Nevét II. Kilit egri püspökről kapta. Ezen az úton, az 1800-as évek előtt fontos postakocsi út haladt Bélapátfalva felé. A kápolnánál évente egyszer, Szent Anna napján istentiszteletet tartanak.
A Gilitka-kápolnától továbbra is a kék
jelzésen indulunk tovább, a bal oldali úton. Utunk lassan emelkedni kezd, míg el nem éri a Kis-Szoros-tetőt és tovább az útkereszteződésben elindulunk a lejtőn Északi irányba. 1000 m után útirányjelző tábla mellett visz az utunk (itt csatlakozik a piros
jelzés) majd 500 méterrel lejjebb egy sorompóhoz érkezünk, lassan egy útelágazásnál találjuk magunkat. Innen balra található a Telekessy-erdészház (a piros
jelzés itt lemegy a településre), de mi jobbra, majd balra fordulunk, a Kolacskovszky-forrás mögött, tovább a kék
jelzésen. A jelzés rövid gyaloglás után az utat elhagyva jobbra, a fák közé tér be, majd lassan rávezet a Bél-kőről lefelé futó műútra. A műúton azonban csak 60 métert haladunk, majd balra letérünk, ahol a kék nyíl jelzi. Ezután rövidesen elérkezünk a Bélháromkúti Apátsághoz. A jelzés az Apátság mögött halad el, de érdemes pár percre megállni, és legalább kívülről megnézni ezt a csodálatos épületet.
A Bélháromkúti Apátság: II. Kilit egri püspök 1232-ben itt alapította meg a cisztercita rend bélháromkúti, Nagyboldogasszonyról elnevezett apátságát. Az apátsági templom a XIII. századi román kori építészet legszebb hazai emléke. Torony nélküli, latin kereszt alaprajzú építmény. Az apátság mellett kolostor állt, mely a XV. század végén hanyatlásnak indult, s végleg a török hódoltság alatt néptelenedett el.
A Bélháromkúti Apátság megtekintése után folytatjuk a kék
jelzésen utunkat, majd 150 méter után jobbra, felfelé fordulunk egészen a bánya bejáratig, ami 180 méterre található. Itt balra, lefelé, a Lak-völgyi tó irányába haladunk, a második hídig, ahol jobbra fordulva rátérünk ismét a kék
jelzésre.
A kék
, piros
jelzésen, Kelet felé indulunk egészen a Katona-sírokig. Az út, meredeken emelkedve, hatalmas Bükkfák között kígyózva ér el a Katona-sírokhoz. Itt jobbra fordulunk, és követjük a kék
, piros
, sárga
jelzésünket tovább, még mindig jobbra tartva. Az emelkedő folytatódik, mígnem elérkezünk a következő útirányjelző táblához. A piros
jelzés balra elválik, mi továbbra is a kék
, sárga
jelzésen megyünk a következő útirányjelző tábláig. A táblánál a kék
jelzés balra fordul, mi pedig jobbra a kilátásban gyönyörködve a sárga
és zöld
jelzésen indulunk a Bél-kő irányába. A 600 m-re lévő útelágazásnál rátérünk a sárga
jelzésre, majd a szalagozást követve elérkezünk a Bél-kő tetejére.
Bél-kő: Bükk hegység egyik jeles köve a Bél-kő. Nevét valószínűleg a valamikor itt élő Bél nemzettség után kapta (ez a név több településnévben ma is fellelhető pl. Bélapátfalva, Mónosbél). A kőbánya 2002-ig, a bélapátfalvai cementgyár bezárásáig üzemelt. Ezalatt gyakorlatilag legyalulták a Bél-kő tetejét, számítások szerint ma 7 millió köbméter hiányzik a hegyből. A csúcsról ráláthatunk ez elhagyott felső bányára, Bélapátfalvára, a környező településekre, a Mátra bérceire, dél felé fordulva pedig az érintetlen Bükkben gyönyörködhetünk.
A panoráma megcsodálása után szintén a kiszalagozott úton indulunk visszafelé, majd az első útelágazásnál jobbra, meredeken lefelé követjük a szalaggal jelölt utat, amely a zöld
jelzéshez vezet, és egészen Szarvaskőbe visszavisz bennünket. A zöld
jelzésen Déli irányba haladunk a Homonna-tisztáson át, Ágazat-tetőig, majd tovább Szarvaskő irányába. A Szén-hegy, majd a Malom-hegy elhagyása után, elkerített részen folytatódik az út. Befelé kapun haladunk keresztül, majd az elkerített részt létrán átmászva hagyjuk el. Utunk továbbra is a zöld
jelzésen halad lefelé, egészen a falu határáig. A vasúti felüljáró alatt áthaladva jobbra fordulunk, a vasútállomás felé a piros
jelzésen.
A vasútállomás épületénél balra fordulunk, átmegyünk az Eger patak hídján, majd jobbra tartunk a buszmegálló irányába. A parkolón, majd egy fahídon áthaladva, balra tartva elérjük a célt.
Útvonal:
Öko-Park Panzió – Szarvaskő vára – Gilitka kápolna – Kolacskovszky-forrás – Bélháromkúti apátság– Lak-völgyi tó – Katonasírok – Szalajka-völgy - Istállós-kő - Olasz-kapu - Bánkút - Tar-kő - Cserepes-kő - Bél-kő – Hosszú-bérc - Szén-hegy - Szarvaskő - Öko-Park Panzió
Az Öko-Parkból kilépve balra tartva a kék
jelzésen haladunk át a sínen, a Szarvaskői várrom irányába.
A Szarvaskői vár: Első írásos említése 1295-ből való. Az egri püspökséghez tartozott, az alatta épült településsel együtt, mely vámszedőhelyként működött. A Tarisznyavárak közé tartozott, mivel az őrök heti élelmüket tarisznyában kapták. Története szorosan kapcsolódik az Egri váréhoz. 1545-ben a vár lerombolását szavazták meg, az Egri vár fenntartása érdekében. Ezzel ellentétben 1583-ban megerősítették falait, de Eger eleste után mégis török kézre került 1687-ig, mikortól újra az egri püspökség tulajdona lett, pusztulásáig.
Az útirányjelző táblánál a várrom felé folytatjuk utunkat. A panoráma és a várrom megtekintése után visszatérünk az útirányjelző táblához, és balra a kék
jelzésen indulunk Bélapátfalva felé. Akasztó-tető eléréséig utunk emelkedik, majd 5,4 km megtétele után elérkezünk a Gilitka kápolnához.
Gilitka-kápolna: A XVIII. Században épült, középkori elődje helyére. Nevét II. Kilit egri püspökről kapta. Ezen az úton, az 1800-as évek előtt fontos postakocsi út haladt Bélapátfalva felé. A kápolnánál évente egyszer, Szent Anna napján istentiszteletet tartanak.
A Gilitka-kápolnától továbbra is a kék
jelzésen indulunk tovább, a bal oldali úton. Utunk lassan emelkedni kezd, míg el nem éri a Kis-Szoros-tetőt és tovább az útkereszteződésben elindulunk a lejtőn Északi irányba. 1000 m után útirányjelző tábla mellett visz az utunk (itt csatlakozik a piros
jelzés) majd 500 méterrel lejjebb egy sorompóhoz érkezünk, és lassan egy útelágazásnál találjuk magunkat. Innen balra található a Telekessy-erdészház (a piros
jelzés itt lemegy a településre), de mi jobbra, majd balra fordulunk, a Kolacskovszky-forrás mögött, tovább a kék
jelzésen. A jelzés rövid gyaloglás után az utat elhagyva jobbra, a fák közé tér be, majd lassan rávezet a Bél-kőről lefelé futó műútra. A műúton azonban csak 60 métert haladunk, majd balra letérünk, ahol a kék nyíl
jelzi. Ezután rövidesen elérkezünk a Bélháromkúti Apátsághoz. A jelzés az Apátság mögött halad el, de érdemes pár percre megállni, és legalább kívülről megnézni ezt a csodálatos épületet.
A Bélháromkúti Apátság: II. Kilit egri püspök 1232-ben itt alapította meg a cisztercita rend bélháromkúti, Nagyboldogasszonyról elnevezett apátságát. Az apátsági templom a XIII. századi román kori építészet legszebb hazai emléke. Torony nélküli, latin kereszt alaprajzú építmény. Az apátság mellett kolostor állt, mely a XV. század végén hanyatlásnak indult, s végleg a török hódoltság alatt néptelenedett el. Elenyészett búcsújárása is, amely csak az 1700-as években éledt újjá.
A Bélháromkúti Apátság megtekintése után folytatjuk a kék
jelzésen utunkat, majd 150 méter után jobbra, felfelé fordulunk egészen a bánya bejáratig, ami 180 méterre található. Itt balra, lefelé, a Lak-völgyi tó irányába haladunk, a második hídig, ahol jobbra fordulva rátérünk ismét a kék
jelzésre. A kék
, piros
jelzésen, Kelet felé indulunk egészen az 578 m magasságban található Katona-sírokig.
A Katona-síroktól az utunkat sárga
jelzésen folytatjuk Keleti irányba, innentől lefelé haladunk a Szalajka-völgybe. Utunk a Mária bánya mellett halad el. A régi bánya beomlott bejárata jobb felől található, pontos helyét egy megkopott ismertető tábla jelöli.
Mária bánya: A bánya kutatótáróját 1802-ben nyitották meg, mely nem adhatott jelentős mennyiségű ércet. Ma már nagy része beomlott.
400 m után gyalogutunk egy dózerútra ér, amin jobbra folytatjuk utunkat továbbra is a sárga
jelzésen, amelyhez nem sokára csatlakozik a zöld
jelzés. A dózerúton kb. 500 m megtétele után a jelzés letér balra a fák közé – lenn már látható a tó. A sárga
jelzésen leereszkedünk a völgybe, lemegyünk a lépcsőn a Szalajka-völgyi Szabadtéri Erdei Múzeumba. Érdemes pár percet rászánni, és körbenézni, rengeteg érdekességet láthatunk. A Szabadtéri Erdei Múzeumban a lépcső bal oldalán a vashámor bemutatása látható.
Szabadtéri Erdei Múzeum: A festői szépségű Szalajka-völgyben található az 1970 – 1974 között, az országban elsőként elkészült Erdészeti és Erdei Múzeum. A skanzen területén megtalálhatóak a fatermelők, mész- és szénégetők, fogatosok és zsindelykészítők különböző típusú lakókunyhói, a mészégetéshez épített mészkemence, a faanyag szállítását szemléltető füles szánkó, a jármas szekérelő, a facsúszda, valamint számos erdészeti munkát segítő eszköz.
A Szabadtéri Múzeumot a patakon átvezető fahídon át hagyjuk el, és a köves úton jobbra fordulva rátérünk a zöld
jelzésre, amin haladva hamarosan elérkezünk a Fátyol vízeséshez. A zöld
jelzésen először a kisvasút sínjein haladunk át, majd jobbunkon a tó tűnik fel, és rövidesen a Szalajka-forráshoz érkezünk. Innen továbbra is a zöld jelzésen megyünk. Elkezdünk kapaszkodni felfelé az Ősember barlanghoz. (A barlang szintén megér egy pár perces pihenőt.)
Istállós-kői barlang: A barlang feltárását 1911-ben Raskó Pál répáshutai erdőaltiszt kezdte meg. Azóta a barlangban több ízben végeztek ásatásokat. A legérdekesebb egy 80 mázsás őskori tűzhely feltárása volt.
A barlang bejárata előtt pár méterrel a jelzés elindul jobbra lefelé, hogy egy sziklát megkerüljön, majd hosszú, meredek emelkedőn felvigyen Istállós-kőre.
Istállós-kőt balra a zöld, és sárga
jelzésen haladva hagyjuk a hátunk mögött. 500m után balra kiválik a sárga
, mi jobbra folytatjuk utunkat a zöld
jelzésen maradva, míg el nem érkezünk a következő útelágazáshoz, ahol balra tartunk, a kék
jelzésen. Ezen haladunk a Káposztáskert-lápán keresztül, a Feketesári erdészház előtt egészen a műútig, ott balra fordulva tartunk Olasz-kapu felé. Ugyanezen az úton visszatérünk a kék
jelzésre, és folytatjuk túránkat a Hármaskúti erdészház irányába. A házat elérve jobbra fordulunk a sárga
jelzésre. Elhaladva a Csurgói erdészház előtt felérünk Bánkútra. A Fehér Sas panzióval szemben elindulunk Észak-Keleti irányba a Bánkúti Síház felé a kék
jelzésen. Visszamegyünk a Fehér Sas Panzió elé, és a bal oldalán indulunk Déli irányba, a kék
jelzésen. A kék
jelzés keresztül visz bennünket Faktor-réten, elvezet Három-kő mellett, kivezet bennünket a Tar-kő csúcsára (érdemes a kék
jelzésen kimenni a kilátópontba, ahonnan a Déli-Bükk csodálatos panorámája tárul elénk). A kék
jelzés levisz Őserdő irányába, amit megkerülve kapaszkodunk fel egészen Cserepes-kőre, majd következik Pes-kő, Őr-kő. A kék
jelzésen haladunk tovább a Messzelátóig, ahol balra a zöld
, sárga
jelzésen indulunk a Bél-kő irányába. A 600 m-re lévő útelágazásnál rátérünk a sárga
jelzésre, majd a szalagozást követve elérkezünk a Bél-kő tetejére.
Bél-kő: Bükk hegység egyik jeles köve a Bél-kő. Nevét valószínűleg a valamikor itt élő Bél nemzetség után kapta (ez a név több településnévben ma is fellelhető pl. Bélapátfalva, Mónosbél). A kőbánya 2002-ig, a bélapátfalvai cementgyár bezárásáig üzemelt. Ezalatt gyakorlatilag legyalulták a Bél-kő tetejét, számítások szerint ma 7 millió köbméter hiányzik a hegyből. A csúcsról ráláthatunk ez elhagyott felső bányára, Bélapátfalvára, a környező településekre, a Mátra bérceire, dél felé fordulva pedig az érintetlen Bükkben gyönyörködhetünk.
A panoráma megcsodálása után szintén a kiszalagozott úton indulunk visszafelé, majd az első útelágazásnál jobbra, meredeken lefelé követjük a szalaggal jelölt utat, amely a zöld
jelzéshez vezet, és egészen Szarvaskőbe visszavisz bennünket. A zöld
jelzésen Déli irányba haladunk, Homonna-tisztáson át Ágazat-tetőig, majd tovább Szarvaskő irányába.
A Szén-hegy, majd a Malom-hegy elhagyása után, elkerített részen folytatódik az út. Befelé kapun haladunk keresztül, majd az elkerített részt létrán átmászva hagyjuk el. Utunk továbbra is a zöld
jelzésen halad lefelé egészen a falu határáig. A vasúti felüljáró alatt áthaladva jobbra fordulunk, a vasútállomás felé a piros
jelzésen.
A vasútállomás épületénél balra fordulunk, átmegyünk az Eger patak hídján, majd jobbra tartunk a buszmegálló irányába. A parkolón, majd egy fahídon áthaladva, balra tartva elérjük a célt.
Útvonal:
Öko-Park Panzió – Szarvaskő vára – Gilitka kápolna – Kolacskovszky-forrás – Bélháromkúti apátság– Lak-völgyi tó – Katonasírok – Szalajka-völgy - Istállós-kő - Olasz-kapu - Bánkút - Száraz- völgy - Szentlélek - Mályinka - Bánkút - Tar-kő - Cserepes-kő - Bél-kő – Hosszú-bérc - Szén-hegy - Szarvaskő - Öko-Park Panzió
Az Öko-Parkból kilépve balra tartva a kék
jelzésen haladunk át a sínen, a Szarvaskői várrom irányába.
A Szarvaskői vár: Első írásos említése 1295-ből való. Az egri püspökséghez tartozott, az alatta épült településsel együtt, mely vámszedőhelyként működött. A Tarisznyavárak közé tartozott, mivel az őrök heti élelmüket tarisznyában kapták. Története szorosan kapcsolódik az Egri váréhoz. 1545-ben a vár lerombolását szavazták meg, az Egri vár fenntartása érdekében. Ezzel ellentétben 1583-ban megerősítették falait, de Eger eleste után mégis török kézre került 1687-ig, mikortól újra az egri püspökség tulajdona lett, pusztulásáig.
Az útirányjelző táblánál a várrom felé folytatjuk utunkat. A panoráma és a várrom megtekintése után visszatérünk az útirányjelző táblához, és balra a kék
jelzésen indulunk Bélapátfalva felé. Akasztó-tető eléréséig utunk emelkedik, majd 5,1 km megtétele után elérkezünk a Gilitka kápolnához.
Gilitka-kápolna: A XVIII. Században épült, középkori elődje helyére. Nevét II. Kilit egri püspökről kapta. Ezen az úton, az 1800-as évek előtt fontos postakocsi út haladt Bélapátfalva felé. A kápolnánál évente egyszer, Szent Anna napján istentiszteletet tartanak.
A Gilitka-kápolnától továbbra is a kék
jelzésen indulunk tovább, a bal oldali úton. Utunk lassan emelkedni kezd, míg el nem éri a Kis-Szoros-tetőt és tovább az útkereszteződésben elindulunk a lejtőn Északi irányba. 1000 m után útirányjelző tábla mellett visz az utunk (itt csatlakozik a piros
jelzés) majd 500 méterrel lejjebb egy sorompóhoz érkezünk, és lassan egy útelágazásnál találjuk magunkat. Innen balra található a Telekessy-erdészház (a piros
jelzés itt lemegy a településre), de mi jobbra, majd balra fordulunk, a Kolacskovszky-forrás mögött, tovább a kék
jelzésen. A jelzés rövid gyaloglás után az utat elhagyva jobbra, a fák közé tér be, majd lassan rávezet a Bél-kőről lefelé futó műútra. A műúton azonban csak 60 métert haladunk, majd balra letérünk, ahol a kék
jelzi. Ezután rövidesen elérkezünk a Bélháromkúti Apátsághoz. A jelzés az Apátság mögött halad el, de érdemes pár percre megállni, és legalább kívülről megnézni ezt a csodálatos épületet.
A Bélháromkúti Apátság: II. Kilit egri püspök 1232-ben itt alapította meg a cisztercita rend bélháromkúti, Nagyboldogasszonyról elnevezett apátságát. Az apátsági templom a XIII. századi román kori építészet legszebb hazai emléke. Torony nélküli, latin kereszt alaprajzú építmény. Az apátság mellett kolostor állt, mely a XV. század végén hanyatlásnak indult, s végleg a török hódoltság alatt néptelenedett el. Elenyészett búcsújárása is, amely csak az 1700-as években éledt újjá.
A Bélháromkúti Apátság megtekintése után folytatjuk a kék
jelzésen utunkat, majd 150 méter után jobbra, felfelé fordulunk egészen a bánya bejáratig, ami 180 méterre található. Itt balra, lefelé, a Lak-völgyi tó irányába haladunk, a második hídig, ahol jobbra fordulva rátérünk ismét a kék
jelzésre. Utána a kék
, piros
jelzésen Kelet felé indulunk, egészen a Katona-sírokig.
A Katona-síroktól az utunkat sárga
jelzésen folytatjuk Keleti irányba, innentől lefelé haladunk a Szalajka-völgybe. Utunk a Mária bánya mellett halad el.
Mária bánya: A bánya kutatótáróját 1802-ben nyitották meg, mely nem adhatott jelentős mennyiségű ércet. Ma már nagy része beomlott.
400 m után gyalogutunk egy dózerútra ér, amin jobbra folytatjuk utunkat továbbra is a sárga
jelzésen, amelyhez nem sokára csatlakozik a zöld
jelzés. A dózerúton kb. 500 m megtétele után a jelzés letér balra a fák közé – lenn már látható a tó. A sárga
jelzésen leereszkedünk a völgybe, lemegyünk a lépcsőn a Szalajka-völgyi Szabadtéri Erdei Múzeumba. Érdemes pár percet rászánni, és körbenézni, rengeteg érdekességet láthatunk.
Szabadtéri Erdei Múzeum: A festői szépségű Szalajka-völgyben található az 1970 – 1974 között, az országban elsőként elkészült Erdészeti és Erdei Múzeum. A skanzen területén megtalálhatóak a fatermelők, mész- és szénégetők, fogatosok és zsindelykészítők különböző típusú lakókunyhói, a mészégetéshez épített mészkemence, a faanyag szállítását szemléltető füles szánkó, a jármas szekérelő, a facsúszda, valamint számos erdészeti munkát segítő eszköz.
A Szabadtéri Múzeumot a patakon átvezető fahídon át hagyjuk el, és a köves úton jobbra fordulva rátérünk a zöld
jelzésre, amin haladva hamarosan elérkezünk a Fátyolvízeséshez. Ezt követően, a zöld
jelzésen először a kisvasút sínjein haladunk át, majd jobbunkon a tó tűnik fel, és rövidesen a Szalajka-forráshoz érkezünk. Innen továbbra is a zöld
jelzésen megyünk. Elkezdünk kapaszkodni felfelé az Ősember barlanghoz. (A barlang szintén megér egy pár perces pihenőt.)
Istállós-kői barlang: A barlang feltárását 1911-ben Raskó Pál répáshutai erdőaltiszt kezdte meg. Azóta a barlangban több ízben végeztek ásatásokat. A legérdekesebb egy őskori tűzhely feltárása volt.
A barlang bejárata előtt pár méterrel a jelzés elindul jobbra lefelé, hogy egy sziklát megkerüljön, majd hosszú, meredek emelkedőn felvigyen Istállós-kőre. Istállós-kőt balra a zöld, és sárga
jelzésen haladva hagyjuk a hátunk mögött. 500m után balra kiválik a sárga
, mi jobbra folytatjuk utunkat a zöld
jelzésen maradva, míg el nem érkezünk a következő útelágazáshoz, ahol balra tartunk, a kék
jelzésen. Ezen haladunk a Káposztáskert-lápán keresztül, a Feketesári erdészház előtt egészen a műútig, ott balra fordulva tartunk Olasz-kapu felé. Szétnézés után ugyanezen az úton visszatérünk a kék
jelzésre, és folytatjuk túránkat a Hármaskúti erdészház irányába. A házat elérve jobbra fordulunk a sárga
jelzésre. Elhaladva a Csurgói erdészház előtt felérünk Bánkútra. A Fehér Sas panzióval szemben elindulunk Észak-Keleti irányba a Bánkúti Síház felé a kék
jelzésen.
A Síházból kijőve, balra fordulunk Ómassa irányába a sárga
jelzésre. Ezen a jelzésen haladunk 4 km-t a kék
jelzésig. A száraz-völgy végén található útelágazásnál balra folytatjuk utunkat Szentlélek irányába, és ezen a jelzésen haladunk egészen Mályinkáig. Mályinkába érve a kék
jelzésen haladunk tovább, majd 250 m után balra rátérünk a kék
jelzésre, mely jelzésen egészen Bánkútig araszolunk felfelé.
Elhaladunk a Síház előtt, majd a Fehér Sas Panzió bal oldalán indulunk Déli irányba, a kék
jelzésen. A kék
jelzés keresztül visz bennünket Faktor-réten, elvezet Három-kő mellett, kivezet bennünket a Tar-kő csúcsára (érdemes a kék
jelzésen kimenni a kilátópontba, ahonnan a Déli-Bükk csodálatos panorámája tárul elénk). A kék
jelzés levisz Őserdő irányába, amit megkerülve kapaszkodunk fel egészen Cserepes-kőre, majd következik Pes-kő, Őr-kő. A kék
jelzésen haladunk tovább a Messzelátóig, ahol balra a zöld
, sárga
jelzésen indulunk a Bél-kő irányába. A 600 m-re lévő útelágazásnál rátérünk a sárga
jelzésre, majd a jelzést követve elérkezünk a Bél-kő tetejére.
Bél-kő: Bükk hegység egyik jeles köve a Bél-kő. Nevét valószínűleg a valamikor itt élő Bél nemzettség után kapta (ez a név több településnévben ma is fellelhető pl. Bélapátfalva, Mónosbél). A kőbánya 2002-ig, a bélapátfalvai cementgyár bezárásáig üzemelt. Ezalatt gyakorlatilag legyalulták a Bél-kő tetejét, számítások szerint ma 7 millió köbméter hiányzik a hegyből. A csúcsról ráláthatunk ez elhagyott felső bányára, Bélapátfalvára, a környező településekre, a Mátra bérceire, dél felé fordulva pedig az érintetlen Bükkben gyönyörködhetünk.
A panoráma megcsodálása után visszafelé indulunk, majd az első útelágazásnál jobbra, meredeken lefelé követjük a zöld
-tel jelölt utat, amely a zöld
jelzéshez vezet, és egészen Szarvaskőbe visszavisz bennünket. A zöld
jelzésen Déli irányba haladunk, Homonna-tisztáson át Ágazat-tetőig, majd tovább Szarvaskő irányába. A Szén-hegy, majd a Malom-hegy elhagyása után, elkerített részen folytatódik az út. Befelé kapun haladunk keresztül, majd az elkerített részt létrán átmászva hagyjuk el. Utunk továbbra is a zöld
jelzésen halad lefelé egészen a falu határáig. A vasúti felüljáró alatt áthaladva jobbra fordulunk, a vasútállomás felé a piros
jelzésen.
A vasútállomás épületénél balra fordulunk, átmegyünk az Eger patak hídján, majd jobbra tartunk a buszmegálló irányába. A parkolón, majd egy fahídon áthaladva, balra tartva elérjük a célt.






